A Margit-sziget kétezer évre tehető történetét könyvtárnyi irodalom ismerteti különböző szempontok szerint. Az olvasók ezekből képet alkothatnak arról a történelmi korokon átívelő folyamatról, ami a sziget természeti állapotától a tájképi kertalakításon át a városi közpark kialakulásáig terjed. Írásom a szöveges áttekintés mellett a kertész szemével képekben és a fák emlékéhez köthetően kíván a sziget történetével foglalkozni.
Varázslatos hatású környezete évszázadokon keresztül hatással volt sorsának alakulására. Régészeti emlékek már a rómaiak jelenlétét is bizonyítják. A honfoglalás után Árpád-házi királyaink vadászterülete volt, később szerzetesrendek kolostorokat építettek itt. A 19. században a Habsburg főúri méltóságok pihenőés mulatóhelye volt. Ezt követően a 20. században a polgárság és a városi lakosság igényei szerint alakult a sziget használata.
A Duna által körülölelt, nem bővíthető 96,5 ha-os terület értékének meghatározó tényezője a főváros levegőjét javító kedvező klimatikus hatás és a kertművészetileg alakított tájképi jellegű angolpark faállománya. A Margit-sziget különleges és egyedi természeti adottságaiból eredően, valamint földrajzi helyzete okán a főváros kiemelt jelentőségű parkja, és egy világváros rangját is fémjelzi. Méltó lehet a „Világörökség” cím elnyerésére.
Töltse le a könyv .pdf változatát INNEN